Gyakran Ismételt Kérdések

Vámkezelés cégünk által:

• Cégünk faxon értesíti az importőrt az áru érkezéséről.
• Az importőr írásban megbízza cégünket a vámkezeléssel a megfelelő formanyomtatványon és eljuttatja számunkra az egyéb szükséges okmányokat.
• A számla ellenőrzése után a vámkezelési megbízás és az egyéb okmányok alapján cégünk kiállítja az EV-okmányt és a vámhatározattervezetet.
• Az okmányok átkerülnek a vámhivatalba, ahol a vámtiszt ellenőrzi a megadott adatokat és a jogszabály szerint elrendelhet vámszemlét és mintavételt.
• Amennyiben minden rendben találtatott, a vámhivatal leigazolja a vámkezelést.

Vámkezelés ügyfél által:

• Cégünk faxon értesíti az importőrt az áru érkezéséről.
• Az ügyfél kiállítja a szükséges EV-okmányt, melyet az áruval érkezett okmányokkal és egyéb szükséges engedélyekkel benyújt cégünknél.
• Cégünk vámkezelője az adatokat rögzíti a számítógépben, kiállít egy vámhatározattervezetet és átadja az összes okmányt a vámhivatalnak
• Vámtiszt ellenőrzi a megadott adatokat, és esetleg elrendel vámszemlét és mintavételt.
• Amennyiben minden rendben találtatott, a vámhivatal leigazolja a vámkezelést.

A vám és járulékainak megfizetése

A magyar vámtörvények szerint az áru csak akkor adható ki, ha az importőr befizette ill. biztosította a vámhivatal által kiszabott vámot és járulékait. A vám megfizetésére cégünknél több lehetőség is létezik.

Azonnali vámfizetés határozatra

A vámhivatal az un. vámhatározatban meghatározza a vámnak fizetendő adókat és járulékait. A speditőr erről faxon értesíti az ügyfelet. Az ügyfélnek 5 munkanapon belül kell átutalnia a rá kiszabott összegeket a vámhivatalnak. Az utalásról szóló eredeti banki igazolást be kell mutatni a vámkezelő vámhivatalnál, hogy az felszabadítsa és kiadja az árut.

Az importőr saját Halasztott vámfizetési engedélye alapján, a vám által megbízhatónak ítélt importőröknek lehetőségük van az un. Halasztott vámfizetési engedély kérvényezésére: az importőr az árut vámkezelés után azonnal megkaphatja és a kiszabott vámot és járulékat 15 munkanapon belül utalhatja a vámhivatalnak.

Vámbiztosíték

Az importőr a várható vámot és járulékait előre átutalja a vámhivatal megadott számlájára, és elküldi az eredeti befizetési igazolást a vámkezelő vámhivatalnak. A vámhivatal elvégzi a vámkezelést a vámokmányok és az befizetési igazolás alapján és kiállítja a vámhatározatot. Ezután az áru szabadon átvehető.

Szerződés a speditőrrel

Lehetőség van a vámot és járulékait a cégünkön keresztül utalni a vámhivatalnak, ez azonban feltételez egy előzetes megállapodást a speditőr és az importőr között. Az importőr kifizeti a vámot és járulékait a speditőrnek és megkapja az árut vámokmányok nélkül. A speditőr átutalja a vámhatározatban kiszabott vámot és járulékait a VPOP-nak, majd postán elküldi az összes vámokmányt az importőrnek.

• Vámkezelési megbízás (formanyomtatványon)
• Számlafordítás vagy pontos vámtarifaszám
• Büntetőjogi nyilatkozat + aláírási címpéldány (csak Proforma számla esetén)
• Vámértékbevallás (ha az áru értéke meghaladja az 1millió forintot)
• Halasztott vámfizetési engedély (amennyiben van neki)
• Egyéb engedélyek, melyeket a vámtarifa előír.

A feladó álítja ki a következő okmányokat:

• Kereskedelmi áruszámla (eredeti példány)
• Származási bizonyítvány (EUR1) vagy számlanyilatkozat a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően
• A kereskedelmi áruszámla ill. a proforma számla tartalma, kiállítása
• Kereskedelmi áruszámla Feladó teljes neve és címe
• Importőr teljes neve és címe
• Számlaszám és a kiállítás dátuma
• Származási ország
• Az áru kereskedelmi megnevezése
• Darabszám, csomagok száma
• Csomagok jelölése
• Bruttó- és nettósúly
• Darabár árufajtánként és végösszeg
• Devizanem
• Aláírás, bélyegző (nem kötelező, lehet elektronikus úton küldött számla is, mely tartalmazza a fenti adatokat)

Számlanyilatkozat tehető:

1. Ha a feladó elfogadott exportőr és feltünteti az engedélyszámot, akkor értékhatár nélkül.
2. Ha a feladó nem elfogadott exportőr, akkor csak EUR 6000-ig. Ekkor mindeképpen eredeti számlapéldány szükséges eredeti és olvasható aláírással és bélyegzővel ellátva.
   • Proforma számla Feladó teljes neve és címe
   • Importőr teljes neve és címe
   • Az áru kereskedelmi megnevezése
   • Bruttó- és nettósúly

INTRASTAT – új áruforgalmi statisztika május 1-től

Az Európai Unióval lebonyolított áruforgalom regisztrálására május 1-től vámnyilvántartás helyett egy vállalati adatgyűjtésen alapuló új rendszert az INTRASTAT-ot vezeti be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az egységes belső piac létrejöttével megszűnik a lehetősége annak, hogy az egyes tagállamok közötti kereskedelem alakulását (külkereskedelmi statisztikát) a vámstatisztikák alapján kövessék. A megoldást az INTRASTAT rendszer bevezetése jelenti, mely statisztikai bejelentési kötelezettséget ír elő a résztvevő vállalatoknak.

Mintegy 13 ezer vállalathoz fordulnak kérdőívvel minden hónapban, szoros visszaérkezési és feldolgozási határidővel. Ezeknek a kérdőíveknek a feldolgozásával tudják majd azt biztosítani, hogy a csatlakozás után is mindne hónapban részletes, termékszintű, ország bontásokat is tartalmazó friss adatokkal álljanak elő a külkereskedelmi forgalomra vonatkozólag.

Kik az INTRASTAT adatszolgáltatói?

A tagállamok közötti termékforgalomban részt vevő, az adott tagállamban rezidens természetes és jogi személyek, a magánszemélyek kivételével. Ez az elmélet.

A gyakorlatban a tagállamok közötti termékforgalomról az áfa bevallásban számot kell adni, az adó-hivatalt pedig az INTRASTAT – alaprendelet kötelezi, hogy bizonyos rovatokat (12. és 30.) kitöltő adó-alanyok listáját a bevallott forgalmi értékekkel együtt, rendszeresen átadja a KSH-nak!

Az új statisztika tehát megfigyelési rendszer az Európai Unió vámhatárain belül mozgó árukra, termékekre (szolgáltatásokra nem), illetve azon harmadik országbeli árukra terjed ki, amelyek aktív bérmunka tárgyai és azokra, amelyeket az egyik tagországból egy másik tagországba egy harmadik országon keresztül fuvaroznak.

Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség a közösségi vámszabadterületen lévő, vagy ott fel-dolgozott termékekre. Mentesség vonatkozik azon cégekre is, melyek éves forgalma nem éri el a 25 millió forint küszöbértéket.

A küszöbérték túllépése esetén a jelentési kötelezettség fennáll, a túllépés hónapjától. Az értékhatárokat a tagországok maguk határozzák meg.

Egyszerűsített kérdőíven adhatnak számot forgalmukról azok a cégek, amelyeknek az éves beérkezése az 1,9 milliárd forintot, illetve kiszállítása a 3,7 milliárd forintot nem éri el. Részletes kérdőívet kötelesek kitölteni az e fölötti értékben forgalmazók.

Az adatszolgáltatás gyakorisága havi lesz, határideje pedig a tárgyhót követő hónap 15-e.

INTRASTAT alá tartozó ügyletek:

• adásvétel
• feldolgozásra szállított termék
• szolgáltatás részeként való termékmozgás
• ingyenes átadás
• pénzügyi lízing

INTRASTAT alá nem tartozó ügyletek:

• csak szolgáltatás
• tranzitforgalom
• ideiglenesen kiszállított termék (pl. bemutató)
• diplomáciai küldemények
• nem kereskedelmi forgalom.

Az adatszolgáltatásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• termék megnevezése
• a termék 8 számjegyű kódja (CN8)
• ügylet típusa
• fuvarparitás
• fuvarozási mód
• nettó tömeg
• mennyiség kiegészítő mértékegységben
• partner ország
• számlázott nettó összeg (Ft)
• fuvar és biztosítási díjjal együtt
• számla hiányában becsült összeg
• statisztikai érték (Ft).

INTRASTAT a gyakorlatban

A szabad forgalomban az árut egy INTRASTAT dokumentum kíséri a felhasználás helyére, így statisztikailag azonnal nyilvántartásba kerül. Ez a dokumentum egyben a bevallandó áfa statisztika kontroll adata is, hiszen az áfát ilyen esetben önbevallással fizeti be a gazdálkodó, nem pedig a vámteher részeként.

Az EU költségvetésének 30 százaléka származik a tagállamok áfa-alapú befizetéseiből, míg a vámbevétel csak 14 százalékot tesz ki.

A statisztikai nyilvántartási rendszert egyebek közt éppen azért vezetik be, hogy az unió ellenőrizhesse az áfa-alapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást.

INTRASTAT dokumentumot kell abban az esetben is kitölteniük a kereskedőknek, ha két tagállam között zajlik a tranzakció. Ezek az adatok egy brüsszeli adatbázisban futnak össze.

Ettől elválik az áfa-bevallás, de ebben az esetben is van összesítő jelentési kötelezettség, ami részben kedvezőbb helyzetet teremthet a gazdálkodók számára. A vámeljárásnál kivetett áfát ugyanis eddig azonnal be kellett fizetni és csak később lehetett visszaigényelni az APEH-től.

Az önbevallásos rendszer esetében – ha a befizetendő adó és a visszaigényelhető összeg értéke megegyezik – nem kell befizetni az adót.

Az INTRASTAT dokumentumok Magyarországon a KSH-hoz kerülnek.

Forrás: KSH

Január 1-től német autópálya díjfizetés
2005. január 1-jétől a német autópályákon közlekedő minden belföldi és külföldi tehergépjármű, amelynek megengedett össztömege vontatmányával együtt eléri vagy meghaladja a 12 tonnát, autópályadíj fizetésére kötelezett. Az erről szóló döntést a Német Áruszállítási Szövetségi Hivatal hozta meg. Valamennyi részletes információ magyar nyelven megtalálható a www.toll-collect.de honlapon.

A német hivatalok a pályadíjak befizetését az első perctől ellenőrizték, nem engedtek ún. türelmi bevezetési időszakot.

Mértéke:
A tengelyszámtól és a károsanyag kibocsátástól függ. A besoroláshoz két tengelykategóriát (max. 3 tengely, ill. min 4 tengely) és három károsanyag kibocsátási kategóriát (A,B,C) határoztak meg. Ennek megfelelően a díjtételek az alábbiak szerint alakulnak EUR / megtett km-ben mérve

A tengelyek számánál figyelembe kell venni valamennyi meglévő tengelyt, függetlenül azok működtetésétől. Vontatós járműveknél a vontató és a vontatmány tengelyszámának összegét kell figyelembe venni. A károsanyag-kibocsátási kategóriák 2006. szeptember 30-ig a következő értékekre vonatkoznak:

A kategória: az S 4 és S 5 károsanyag osztályok és az EEV 1 osztály (EURO-4, EURO-5, EEV)

B kategória: az S 2 és S 3 károsanyag osztályok (EURO-2, EURO-3)

C kategória: az S1 károsanyag osztályba sorolt, vagy nem osztályozott gépjárművek (EURO-0, EURO-1)

A díjfizetés a megtett autópálya kilométerekre vonatkozik, ezért a megfizetendő összeg úgy számítható ki, hogy díjtáblázatokból lekeresett autópálya-szakasz hosszát meg kell szorozni az adott tehergépjárműre vonatkozó díjtétellel.

Szankciók
Az autópályadíj befizetését elmulasztó fuvarozót kötelezik az elmulasztott díj és 20 000 euróig terjedő szabálysértési bírság megfizetésére.

Megjegyzések:

a) hűtőjárműnél: 2.6 m
b) pótkocsira, félpótkocsira érvényes; légrugós gépjárműveknél: 19 t
c) konténerszállítás esetén: 42 t
d) 3 vagy több tengelyes gépjármű esetén
e) hűtőjárművekre és a 10 t-nál nagyobb össztömegű járművekre érvényes
f) bizonyos útkategóriákon (nemzetközi utakon)
h) konténerszállítás esetén: 44 t
i) dupla kerék esetén
j) nincs általános határ
k) dupla gumiabronccsal vagy széles gumival felszerelt járműnél
m) pótkocsikra, félpótkocsikra érvényes; légrugós járműveknél: 18 t

Európai uniós nyomtatványok

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról. Ezek a nyomtatványok elsősorban a vámhivatalokban vásárolhatók meg, tehát ott, ahol az ügyeket intézik. Az európai uniós állásfoglalások alapján néhány nyomtatvány módosulhat, illetve újabbak alkalmazása is várható.

A nyomtatványok a következők:

Melyik nyomtatvány, milyen eljárásokhoz szükséges?

1)  Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF) iránti kérelem formanyomtatványa

A 2004. május 1-e előtt kiadott kötelező érvényű felvilágosítások az Európai Unióhoz történő csatlakozással egyidejűleg hatályukat vesztették. Aki a közösségi vámjogszabályoknak megfelelően kötelező érvényű felvilágosítást szeretne kapni, annak ezt ezzel a formanyomtatvánnyal kell kérnie a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetétől.

2) EUR.1 szállítási bizonyítvány

A bizonyítvány a Közösség kedvezményes származási rendszerében használt okmány. A szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított kedvezmény igénybevételéhez nélkülözhetetlen.

A Közösségbeli exportőrnek az Általános Preferencia Rendszer keretében kedvezményezett országok felé akkor lehet EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítania, ha a Közösségből kiszállított származó anyagot olyan késztermék előállításához használja fel a kedvezményezett ország gyártója, aminek származó helyzetét csak a kumulációs szabályok alkalmazásával éri el.

3) EUR.2 űrlap

Szintén a származás igazolására szolgáló okmány. Ennek az űrlapnak a használatát csak néhány kereskedelmi, illetve partnerségi megállapodás írja elő. Az űrlapot, mintegy könnyítés, egyszerűsítésként alkalmazhatja az exportőr olyan szállítmányok származó helyzetének igazolására, ahol a származó áruk értéke nem haladja meg az adott származási jegyzőkönyvben az értékhatárra vonatkozó előírásokat. Az EUR.2 űrlap pontosságának és hitelességének utólagos megerősítési eljárása során ugyan olyan felelősség terheli az exportőrt, mintha EUR.1 szállítási bizonyítványt állított volna ki.

4) Rakományjegyzék

A közösségi/egységes árutovábbítási eljárás során többféle áru szállítása esetén használható okmány, amely az áruleírást könnyíti meg. A Rakományjegyzéket legkésőbb 2004. december 31-ig lehet alkalmazni.

5) T5 ellenőrző példány, T5 bis, T5 rakományjegyzék

Az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzésére szolgáló okmány. Ha a Közösség vámterületére történő árubehozatallal, árukivitellel vagy a közösségben belüli áruforgalommal kapcsolatos szabályok előírják annak igazolását, hogy áru ezen szabályok szerinti felhasználására és/vagy rendeltetésére sor került, az igazolás T5 ellenőrző példány bemutatásával történik (például mezőgazdasági exporttámogatás igénybe vételénél kilépés igazolása, korlátozás alá eső termék harmadik országon keresztül szállítása belső árutovábbításban).

6) INF 8 adatlap (vámraktározás)

Az INF 8 adatlapot a szokásos kezelési módokat megelőzően, a vámtartozás megállapításához szükséges elemek meghatározása céljából akkor lehet használni, amikor az árut a vámhatóság által jóváhagyott új kezelésre vagy felhasználásra bejelentik.

7) INF 1 adatlap (aktív feldolgozás)

Az INF 1 adatlapot a vámösszegekkel és kiegyenlítő kamattal, a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásával, vagy a biztosíték összegével kapcsolatos információ szolgáltatására lehet felhasználni.

8) INF 9 adatlap (aktív feldolgozás)

Az INF 9 adatlapot akkor lehet felhasználni, amikor végtermékeket más, vámhatóság által jóváhagyott kezelésre, vagy háromszögforgalomban történő felhasználásra (IM/EX) rendelnek.

9) INF 5 adatlap (aktív feldolgozás)

Az INF 5 adatlapot akkor lehet felhasználni, amikor a helyettesítő áruból nyert végtermékeket előzetes exporttal háromszögforgalomban exportálják (EX/IM).

10) INF 7 adatlap (aktív feldolgozás)

Az INF 7 adatlapot akkor lehet felhasználni, amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árut a vám-visszatérítéses rendszerben valamelyik vámhatóság által jóváhagyott olyan kezelésre vagy felhasználásra rendelik, ami lehetővé teszi a visszafizetést vagy visszatérítést a Közösségi Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a visszafizetési igénylés beterjesztése nélkül.

11) INF 6 adatlap (ideiglenes behozatal)

Az INF 6 adatlapot lehet felhasználni a vámtartozás megállapításához szükséges elemek, vagy a már kirótt vámok összegeinek közlésére, amikor az importárut a Közösség vámterületén belül mozgatják.

12) INF 2 adatlap (passzív feldolgozás)

Az INF 2 adatlapot akkor lehet felhasználni, amikor vég- vagy helyettesítő termékeket importálnak háromszögforgalomban.

13) Vámjogi helyzet igazolása

A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptetett áru vámjogi helyzetének igazolására szolgáló okmány.

14) INF 3 adatlap (visszáru adatlap)

Térti áru igazolásaként elfogadható okmány, amelyet az exportőr kérelmére a kiviteli vámhatóság igazol.

15) Vám visszafizetésére/elengedésére vonatkozó kérelem

A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelem benyújtására szolgáló okmány, amennyiben azokra a Közösségi Vámkódex 236. – 239. cikkei alapján kerül sor.

16) INF 4 űrlap

A Közösségen belüli kereskedelemben a származó áruk vagy az elvégzett munka tekintetében a szállító Beszállítói nyilatkozatot ad. A beszállítói nyilatkozat tartalmának ellenőrzésére szolgál az INF 4 űrlap.

Ha a beszállítói nyilatkozatot vizsgálat tárgyává teszi a Közösség egyik tagállamának vámhatósága, akkor először a beszállítói nyilatkozatot felhasználó exportőr a beszállítói nyilatkozatot adó céghez fordul, annak érdekében, hogy a nyilatkozatot adó cég saját vámhatóságnál kérje az INF 4 űrlap hitelesítését.

A kitöltött INF 4 űrlapot a szállítónak a származást alátámasztó okmányokkal együtt a területileg illetékes fővámhivatalhoz kell beküldenie.

17) D.V.1., D.V.1. pótlap

A vámértékre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatnak (vámérték bevallásnak) kell kísérni az importárukra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot (h a Közösségi Vámkódex 28-36. cikke alkalmazásában szükséges a vámérték megállapítása).

A vámérték bevallást D.V.1. formanyomtatványon kell megtenni, amelyet szükség esetén egy vagy több D.V.1. bis (pótlap) nyomtatvánnyal kell kiegészíteni.

Vámérték bevallást csak a Közösségben letelepedett személy és csak a vonatkozó tények birtokában tehet. ( „Személy” alatt kell érteni a természetes személyt, a jogi személyt és ahol a hatályban lévő jogszabályok értelmében erre lehetőség van, az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesüléseket, amelyek ügyleti képessége elismert.)

A vámérték bevallás vámhivatal számára történő benyújtása – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – egyenértékű a nyilatkozatot tevő személy felelősségvállalásával az alábbiak tekintetében:

• a vámérték bevallásban megadott adatok pontossága és teljessége,
• ezen adatok alátámasztásaként benyújtott okmányok hitelessége, és
• az áruk vámértékének meghatározásához szükséges bármely további adat vagy okmány benyújtása.

18 ) Egységes Vámáru nyilatkozat

Vámeljárások, valamint a közösségi jelleg T2L (F) okmányon történő igazolásának kérelmezésére szolgáló okmány.

Az uniós vámszabályok értelmében a vámhatóság az úgynevezett vámazonosító szám – VPID szám – alapján köteles az ügyfelet nyilvántartásba venni. A VPID számok alkalmazása 2004. május 1-jétől a valamennyi vám-, illetve jövedéki eljárásban kötelező.

Uniós csatlakozásunkkal megváltozott az ügyfél regisztráció rendszere, amelyben a hazai és külföldi gazdálkodók mellett a természetes személyek adatai is szerepelnek. A vámhatóság az ügyfeleit az ún. Gazdálkodói Törzsadat-nyilvántartó Rendszerben GTR tartja nyilván.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény előírása folytán a vámhatóság a nem természetes személy adatai közül a nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, közösségi adószámát és bankszámla számait, a természetes személy esetében személyes és születési adatokat, adóazonosító jelet, vagy ezek hiányában az útlevélben szereplő adatokat rögzíti.

A regisztrációra az első vámkezeléskor, illetve a jövedéki eljárás lefolytatásakor, vagy február elsejétől az ún. előzetes regisztráció keretében van lehetőség. A VPID szám kiadásához szükséges ingyenes „Adatlap”, amely a vámhivatal honlapjáról (www.vam.hu) az internetről is letölthető. Az adatlap kitöltését részletes kitöltési útmutató segíti, amely az interneten ugyancsak megtalálható.

A kérelem mellékleteként az alábbi eredeti okmányokat vagy azok hitelesített másolatát kell becsatolni:

• • gazdálkodó esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy cégmásolat, bankszámlaszerződés (csak ha annak adatait a cégkivonat nem tartalmazza), valamint a gazda- és ügyfél regisztrációs számot igazoló okmányt,
  • egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, a bankszámlaszerződést, illetve gazda- és ügyfél regisztrációs számot igazoló okmányt,
  • természetes személy esetén személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány gazda- és ügyfél regisztrációs számot igazoló okmány, külföldieknél útlevél.

Gazda- és ügyfél regisztrációs számmal azok az ügyfelek rendelkeznek, akik közösségi vagy nemzeti agrártámogatásokat igényelnek.  A vámhatósági VPID a regisztráció során az ügyfél egy 12 karakter hosszú vámazonosító számot kap, amely elsődleges azonosítóként szerepel valamennyi további ügyiraton, függetlenül attól, hogy vámeljárásról, vagy jövedéki eljárásról van szó – áll a tájékoztatóban. Az ügyfelek – a természetes személyek kivételével – az adataikban bekövetkezett változásokat 15 napon belül kötelesek írásban bejelenteni.

Vámszakterületen működő vámhivatalok, belterület és határ.

Határátkelők

A közlekedésbiztonság növelése és a gépkocsivezetők vezetési (munka)idejének szabályozása érdekében Genfben, 1970. július elsején az ENSZ Gazdasági Bizottsága kidolgozta „A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FUVAROZÁST VÉGZŐ JÁRMŰVEK SZEMÉLYZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁST”, vagyis az AETR Egyezményt.

Egyezmény célja

Az AETR középpontjában tehát a járművezetők életkorára, a vezetési időre, a vezetés közbeni megszakításokra (szünetekre) és a pihenőidőre vonatkozó előírások vannak. Az Európai Gazdasági Bizottság a nemzetközi közúti gépjárművezetők vezetési és pihenőidejét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elvei szerint határozta meg a közlekedés biztonságának növelése érdekében.

A fuvarozó, szállítmányozó cégek feladata a szállítások oly módon történő megszervezése, hogy a gépjárművezető az előírt szabályokat be tudja tartani.

Egyezmény tagjai

Az AETR-nek tagja minden EU tagállam és a legtöbb közép- és kelet-európai állam.
Hazánkban 2001. május elsején lépett hatályba az AETR.

Egyezmény végrehajtása

A jogszabály végrehajtására, ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat a kormány, a belügy-, a pénzügy- és a közlekedési miniszter rendeletben állapítja meg.

Az Európai Unióban az AETR-ben szabályozott munkaügyi (szociális) kérdéseket a Tanács 3820/85/EGK rendelete rögzíti.

Egyezmény hatálya

Az előírásokat mindegyik szerződő fél területén alkalmazni kell minden nemzetközi közúti fuvarozásra, akár szerződő fél, akár bármely más ország területén bejegyzett járművel végzik a fuvarozást.

Az AETR előírások EU csatlakozásunk napjától kezdődően a belföldi forgalomban is érvényesek lesznek, ami a járművek menetíró készülékkel és sebességkorlátozó berendezéssel történő felszerelését teszi szükségessé. (Ez ráfordításokat és felkészülési időt igényel a fuvarozóktól).

Egyezmény ellenőrzése

Az előírások ellenőrzése (és betartatása) történhet a fuvarozó telephelyén, közúton, határátlépésnél. A telephelyi ellenőrzés munkaügyi és közlekedési hatósági közreműködéssel történik. A közúti ellenőrzést a közlekedési felügyelet és a rendőrség végzi, amely egyrészt a menetíró készülék beszerelését, működését, hitelességét vizsgálja, másrészt a vezetési és pihenési idők betartását.

A vezetési idők jelentős túllépése komoly szankciókkal jár, a közlekedési felügyelet szabálysértési hatóságként pénzbüntetéssel sújtja az érintetteteket, illetve gondoskodnak arról, hogy a sofőr ne vezethessen tovább. A nemzetközi közúti fuvarozásban résztvevőknek fel kell készülni arra, hogy magyar közúton is ellenőrizni fogják a vezetési időket, emellett a telephelyen is nyilván kell tartani a vezetési és pihenő időket.

A vám- és pénzügyőrség a teherjárműveket nem teljes körűen, hanem szúrópróbaszerűen fogja tételesen vizsgálni a határon, hiszen forgalmas átkelőhelyen ellehetetlenítené a forgalmat. (Kérdések még maradtak: hogyan tudja a határon biztosítani telített parkolónál, terminálnál a kötelező pihenő időt a vám- és pénzügyőrség illetve mi történik akkor, ha a határon araszolgatás, várakozás közben kezdődne a kötelező pihenő idő?)

Menetíró készülék

Az AETR-be beépült az ellenőrző készülék (tachográf) felszerelését és használatát előíró 3821/85/ EGK rendelet. A készülék egy rendkívül fontos forgalombiztonsági eszköz, mert általa lehetséges a sebesség túllépést, a vezetési, a pihenési időre vonatkozó szigorú szabályok betartását regisztrálni, valamint a regisztrált adatokat ellenőrizni. Ezt a rendeletet a közelmúltban módosították (2135/98/EK) a visszaélések csökkentése, a forgalombiztonságának további növelése és statisztikai megfigyelések miatt.

Az AETR megállapodás vezetési és pihenőidőre vonatkozó fő előírásai:

Kihirdetve: A Magyar Közlöny 2001. 39. (április 3.) számában

A légi szállítmányokra alkalmazható Incoterms-ek a következők: EXW, DDP, DPU, CIP, DAP, FCA és CPT.

Az Incoterms olyan mértékben jogilag kötelező, amilyen mértékben egy értékesítési szerződés jogilag kötelező. Önmagukban az Incoterms-ek jogilag nem kötelezőek, hacsak nem használják őket egy eladók és vevők közötti szerződésben vagy megállapodásban.

Nem kötelező. Azonban a vámhatóságok egy adott Incoterms-et használhatnak az áruk nemzetközi szállítására vonatkozó értékelés alapjaként. Ha a tranzakció során egy Incoterms-et használnak, az eladó és a vevő befolyásolhatja az értékelés összegét és csökkentheti az értékelési kihívásokat.

Az Incoterms használatának nincs korlátozása a belföldi szállítmányok esetében. Fontos, hogy az értékesítési szerződés egyértelműen meghatározza, mely Incoterms szempontok nem vonatkoznak egy adott tranzakcióra.

Az Incoterms nem foglalkozik a tulajdonjog átruházás kérdésével. Azonban a szabályok tárgyalják a szállítás időpontját. Egyes vállalatok a „tulajdonjog átruházás” és a „szállítási időpont” kifejezéseket egymás helyett használják.

Az egyszerű válasz igen. Az Incoterms-ek nem törvények vagy szabályozások, és módosíthatók az eladó vagy a vevő által. Azonban minél jelentősebben tér el a szerződéses nyelvezet az Incoterms által meghatározott fogalmaktól, annál nehezebb lesz a jogesetekre vagy a precedensekre hivatkozni egy kártérítési vita esetén.

Egy diszpécser fizetése átlagosan havi 300 000 Ft nettó, de függ a munkavégzés jellegétől, sokszor több műszakban is dolgoznak a diszpécserek.

Egy forgalmi szolgálattevő átlagos bruttó fizetése körülbelül 283 000 – 596 000 Ft. Gyakorlatban átlagosan a 250 000 -350 000 Ft havi nettó jellemző a forgalmi szolgálattevő munkakörben.

A mozdonyvezetők átlagos havi bruttója 324 0000 -967 000 Ft közötti sávba eshet, gyakori a 700 000-800 000 Ft közötti havi bruttó.

Egy pilóta átlagos bruttó fizetése 490 000 – 2 100 000 Ft között jellemző. Egy fapados légitársaságnál – természetesen tapasztalatfüggő is -, de egy pilóta átlagos fizetése 1-1,5 millió forint közé tehető.

A postai kézbesítők átlagosan havi 180 000 – 280 000 Ft nettó között keresnek.

Egy targoncás átlagos bruttó fizetése 314 000 – 511 000 Ft közötti sávban mozog. Az átlagos kezdő fizetés munkaadótól, lokációtól függően 300 000 – 400 000 Ft közé esik.

Egy vámügyintéző átlagos bruttó fizetése 300 000 – 500 000 Ft között jellemző.

A raktáros a raktár hatékony működéséért felel, bevételez és kiad árut, adminisztrál, árut mozgat, rendet tart a raktárban.

Munkakörök a raktározásban

A raktározás, noha első pillantásra egyszerűnek tűnhet, valójában számos különböző feladatot foglal magában, melyek különböző képességeket, végzettségeket és szakértelmet igényelnek. A raktár működésében minden fogaskeréknek tökéletesen működnie kell, mert bármilyen hiba vagy hiányosság akadályozhatja a hatékony és gyors munkavégzést. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a leggyakoribb raktáros munkaköröket, amelyek hozzájárulnak a raktárhatékonyság megőrzéséhez.

A Raktározás komplexitása

A raktározás nem egyszerű feladat, és a feladatok megoldása sokszor komplex szaktudást igényel. A raktározás során a készletek rendszerezése, a nyomon követése és az áruk folyamatos fogadása és kiszállítása mind olyan feladatok, amelyek magas szintű szakértelmet és fizikai erőnlétet követelnek meg az ott dolgozóktól.

A Raktározás kulcsfontosságú munkakörei

A raktáros munkakörök a raktár méretétől és az ott tárolt áruk típusától függően változhatnak, de négy főbb munkakört azonosíthatunk:

Raktárvezető

A raktárvezető a raktározás szívének tekinthető. Ő felelős a raktár napi működéséért, az áruk szakszerű tárolásáért, mozgatásáért és szállításáért. A logisztika iránti affinitása nélkülözhetetlen, és ő felel a munkarend megszervezéséért, a raktározási szabályok betartatásáért, valamint a raktári rendszer és infrastruktúra fejlesztéséért.

A raktárvezetőnek sokrétű tapasztalattal és tudással kell rendelkeznie, és vezetői készségek is elengedhetetlenek, mivel nemcsak erkölcsi, hanem anyagi felelőssége is van a raktárban tárolt árukészletekkel és a raktárhelyiséggel kapcsolatban.

Raktáros

A raktárosoknak sokféle feladatuk van a raktárban, amelyek a napi működéshez szükségesek. Ez magában foglalja az áruk fogadását és szakszerű átvételét, az áruk raktárban való elhelyezését, valamint az áruk kiszállítására való előkészítést.

Ezen kívül a raktárosnak ismernie és alkalmaznia kell azokat a speciális tárolási és kezelési szabályokat, amelyek bizonyos áruk esetén (például élelmiszerek) alkalmazandók. A raktárosnak figyelnie kell a tárolóhelyek, eszközök és berendezések műszaki állapotára és működőképességére is.

Raktári adminisztrátor

A raktári adminisztrátor felel az összes olyan adminisztratív feladatért, amely az áruk be- és kitárolásához, valamint a raktározáshoz kapcsolódik. Feladatai közé tartozik az eszköznyilvántartó és fogyóeszköz nyilvántartás vezetése, valamint a készletnyilvántartó rendszer kezelése és karbantartása.

Raktári segédmunkás

A raktári segédmunkások általában olyan feladatokat végeznek, amelyek nem igényelnek különösebb szakképzettséget, viszont jó fizikai kondíciót igényelnek. Ide tartozik az áruk rakodása és mozgatása, ahol a targoncavezetői vizsga megléte előnyös lehet.

Raktározás múltja és jövője

Ezek a főbb raktáros munkakörök a raktárak hatékony működésének alapjai. Azonban fontos megérteni, hogy a raktárak méretétől és típusától függően további szakemberek és pozíciók is szükségesek lehetnek a hatékony üzemeltetéshez. Takarítók és biztonsági őrök is fontosak, hogy a raktárak tiszták és biztonságosak legyenek, mivel a minőség és a biztonság kulcsfontosságú szempontok az áruk tárolásában és kezelésében.

Raktározás feladatai röviden

A raktározás egy komplex és kritikus szereplője a kereskedelmi és logisztikai világnak. A raktározás során számos munkakör szükséges a hatékony működéshez, és ezek a munkakörök sokféle képességet és tapasztalatot igényelnek. A raktárvezetők, raktárosok, raktári adminisztrátorok és raktári segédmunkások együttműködése nélkülözhetetlen a raktározási folyamatok zökkenőmentes és hatékony lebonyolításához.

Fizetések

Szeretnéd megtudni, hogy milyen jövedelem várható az adott munkakörben? Tekintsd meg logisztikai fizetések részletes elemzésünket!

A diszponens jelentése megbízott, meghatalmazott. A logisztikai ágazatban ez azt jelenti, hogy a diszponens napi munkájában fuvarszervezési feladatokat lát el, a szállítással kapcsolatos ügyeket intézi.

A logisztikus feladata a termékek beszállíttatása a gyártótól a kereskedelmi céghez, illetve a termékek tovább szállíttatása a kereskedelmi cégtől a vásárlókhoz. Koordinál, szervez, kommunikál a gyártóüzem, a termelőüzem a kereskedelmi cég és a vásárlók között. A szállítmányozás folyamatában is feladatai vannak, irányít, ellenőriz és adminisztrál.

A postai kézbesítők a napi munkájuk során postai, levél és csomagküldeményeket kézbesítenek, folyóiratokat juttatnak el az előfizetőhöz, postai utalványokat, juttatásokat fizetnek ki, pénzt kezelnek, egyéb kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat árusítanak.

A vámügyintéző feladata a nemzetközi szállítmányozások során felmerülő vámkezelés. Export, import és tranzitvám dokumentációját elkészíti, lejelenti a hatóságnak.

A munkaadó tevékenységétől függően eltérhet a diszpécserek konkrét feladata, de alapvetően hatékony munkaszervezés, folyamatos kapcsolattartás a sofőrök, kollégák esetleg megbízók között. Kiváló kommunikációs és szervezőkészségre van szükségük napi munkájuk során.

A forgalmi szolgálattevő a közlekedést, tolatást irányítja az állomáson. Lényegében az állomási munka irányítója, mindenki, aki a vonatközlekedés folyamatában részt vesz, köteles a forgalmi szolgálattevő rendelkezéseit betartani.

A logisztikai koordinátor feladata a hatékony szervezés, fuvarfeladatok kiosztása, beszállítói számlák jóváhagyása, szállítások adminisztratív támogatása.

A közlekedésmérnök megtervezheti a közösségi közlekedés menetrendjét, egy város tömegközlekedési hálózatát, meghatározhatja, hogy milyen járművekkel gazdaságos és előnyös az üzemeltetés, tervezhet jelzőlámpás irányítási rendszereket, vagy akár azt, hogy milyen közlekedési csomópontokban milyen közlekedési rend kerüljön kialakításra. Munkájától, munkaadójától függően foglalkozhat a közlekedés fejlesztésével, üzemeltetésével és sok más kapcsolódó feladattal.